Cím: BlackCherryLollipop
Szerző: az egyetlen és utánozhatatlan Andi-sama ^^
Fandom: Naruto
Besorolás: hiperpervi-ero-teknokol-trú-naruXsasu-lollis fic only for Pyro-sama
Szereplők: trú Naru-chan uke és trú Sasu-chan seme :P
A tartalomból: Olvasd el mégeccer a címet… Nem elég nyilvánvaló? XD
A szerző megjegyzése: Ha evvel végeztél rohanni fogsz a közértbe egy nyamvadt kis nyalókáért! XD
Inspirated: My dear Pyro-sama, és az ő kis nyalókái… Meg a Gazette- Sugar Pain… Ahh, yessz, black cherry! XD
Először láttak ilyet. És örültek volna, nagyon-nagyon, ha ez kimaradt volna az életükből. A Team7 geninjei megrökönyödve álltak újabb megbízásuk előtt.
-Kakashi-kun!- rikoltozta az öreglány, s hozzá hasonlatos görbe göcsörtös botjával hátba veregette a jounint.- Jajj de rég láttalak! Utoljára mikor találkoztunk még csak ekkora voltál!- s ujjaival mutatott úgy 2-3 centit. A gyerekek elmerengtek: Vajon mikor láthatta a banya? Vagy mit nézhetett Kakashi-senseinek?
Ezen nem meditálhattak sokáig, mert a vénlány őket is beljebb tessékelte a francos (és kemény) botjával, majd elhalmozta őket feladatokkal. Kitakarítani ezt-azt, (a gyöngyszem a kerti slozi volt), megetetni ezt-azt, (valami eszméletlenül hosszút és szőröset), és engedelmesen hallgatni az ősrégi, és ennek megfelelően véralvasztóan unalmas storykat. Kis híján arra is fény derült, hogy a banya mikor látta utoljára Kakashit (olyan picin), de deus ex machinaként Naruto épp akkor zúgott bele a kerti kútba iszonytató ordítás kíséretében. Természetesen Sasuke-nak kellett kihalásznia onnan, ami nem ment olyan egyszerűen. A kút olyan mély volt, hogy Sasu még a saját fantasztikus erotikus tükörképet sem láthatta, nemhogy még Naruto idióta fejét.
-Nyeh, baka, élsz még?- kiabált le.
-Fogd be te gyökér!- kiabált fel a szőke srác. Hangja olyan erővel tört fel, hogy Sasu sérója félreállt. Ezt nem tűrhette; gyorsan újra belőtte, majd visszahajolt a kút fölé.
-Bedeszkázom, ha nem maradsz kussban teme!
-SAS-UKEEE!- ordítozta a szőke.- Haladj már, szétfagyok! Már nem érzem a lábaim.- Egy kis hatásszünet.- Wááááá! Valami úszkál körülöttem! Fúúúj, sok fekete haj! Wááááíííí, körmök vannak a falban! SASUKEEE!
Hatalmas csattanás.
Sasu szuperhős-style-ban, egy végtelenített kötélen alászállt a hideg sötétségbe, és egyenesen Naruto fején landolt.
-Ezért még megdöglesz…- bugyborékolta a szőke srác.- Sasu
Nem fejezhette be, mert az elfajzott uchiha-ivadék magához ragadta.- Kuss, és kapaszkodj belém!- Olyan szorosan fogta, hogy Naruto nem is tehetett volna mást. Arca Sasuke nyakához simult, ami a jéghideg vízhez képest forró volt… Hmmm, milyen jó…
-Te meg mit nyögdécselsz?- kérdezte vesébe lépő hangon Sasu; közben pedig megrántotta a kötelet, jelt adván, hogy felhúzhatják őket.
-Mert kiszorítod belőlem a szuszt baka!
Természetesen mire felértek Sasuke is tiszta víz lett.
-Menjetek megszárítkozni édeseim.- csikorogta a vénlány.- Ott-ott hátra van a fürdő. De vigyázzatok ám a szőnyegeimre!- kiabálta utánuk.
-Hai…- mormogta a két srác, majd lazán keresztülslattyogott a teljesen feleslegesen a tatamira terített perzsaszőnyeg-utánzatokon.
A fürdő mellett megpillantottak egy érdekes kis szobácskát. Olyan tipikusan nagyi-feelingje volt; porcelánok mindenhol, felesleges-óriási-törékeny vázák, és a kerek kis, csipketerítős asztalon meg… Egy hatalmas tál édesség.
-Hogy az a jó…- szakadt ki Narutó-ból egy kéjes sóhaj.- Szóval ezért mondják az öregek állandóan, hogy cukrosak?!
Sasuke úgy érezte egy tégla találta fejbe.- Baka…- Aztán csak pislogott, mikor látta, hogy Naruto már könyékig túr az édességhalom között.
-Ah, jobb mind karácsonykor!- ujjongott. Egyszerre tömte a száját, és a zsebeit, de közben már azon gondolkodott, hogy bevet még pár klónt is.
-Itt helyben ki fognak rohadni a fogaid…- forgatta a szemeit Sasuke.- Vagy még előtte szétfagysz.- tette hozzá, mikor Naruto egy óriásit tüsszentett. Az épp a szájában lévő csoki-cukor massza egyenletesen szétfröccsent fél méteres körzetben.
-Fújj, minden dzsuva lett.- törölgette az orrát a szőke.- Csak ez nem…- és már nyúlt is volna a fekete papírba csomagolt nyalókáért, de az a rohadék Sasuke csak gyorsabb volt. De annyira, hogy már a szájába is nyomta a bíborvörös gömböt… Legalább is Naruto a másodperc század része alatt olyan színűnek saccolta.
-Hm… cseresznyés… jó…- nyammogta az Uchiha.
Naruto a fürdőig szidta, aztán míg levetkőztek, kiterítették a cuccaikat, s folytatta, miközben a napon ücsörögtek egy szál törülközőbe csavarva.
-Na, olyan izééé vagy! Miért nem adsz belőle?! SAS-UKEEE!- nyafogta Naruto.
Az Uchihában ekkor szakadt el az önuralom jobb sorsra érdemes cérnája.- Na ki az uke?- vetődött rá a szőkére. Az már tudta ilyenkor mi a dolga; eszeveszett menekülésbe kezdett.
-Nem érdekelsz, nem kell a nyamvadt nyalókád, te disznó!
Hiába kapálódzott, természetesen nem jutott sehova. Sasuke minden kidolgozott izmának súlyával nehezedett rá, s olyan pózban helyezkedett fölé, hogy jobban járt, ha inkább meg se mozdult.
-Pedig már gondolkoztam, hogy adok belőle,- itt kicuppantotta szájából a nyalókát,- egy nyalást talán…,- egész nyelvén végighúzta a fekete cseresznyés cukorgömböt, majd úgy gondolván ez nem elég meggyőző tovább kezdte nyalogatni, de úgy, hogy Naruto a művelet minden egyes apró mozzanatát tökéletesen lássa.
A szőke srác nyelt is egy nagyot, majd még egyet, végül már kicserepesedett ajkait nyaldosta a nyalókát gondolván a helyére, és még egy-két mást is.- Egy perverz szadista dög vagy…- dünnyögte.
Erre Sasu az állítást igazolandó vigyort öltött.- Hnnn, de tudok kegyes is lenni…- somolyogta, majd kivette a nyalókából a pálcikát, így csak a gömb maradt a fogai közt. Úgy hajolt Naruto fölé, egyre közelebb és közelebb a szájához, majd mikor elért odáig a nyelvével átsegítette az édességet a szőke szájába. Az mohón kapott utána, közben még meg is harapta az Uchihát.
Ez az oda-vissza adogatás még ment egy darabig, már mindkettőjük szája ragadt a cukortól, mikoris a már megfogyatkozott gömböcske félrement, s végiggurult Naruto mellkasán, egészen az öléig.
-Hé, ez menekül!- csillantak fel Sasuke szemei.
-Meg ne próbáld te alattomos…
A szólított persze nem foglalkozott evvel. Kényelmesen, élvezkedve, jó erős nyelvmozdulatokkal elindult a cukorgömb által hagyott úton, mígnem elérte a törülköző szélét.
-Nyeeee, Naru-chaaan…
-Útállak teme!
-Igen, akkor mi ez itt?
-Hé, ne nyúlkálj oda!- förmedt rá Sasukera Naruto.
-Pedig ide gurult a lolli…- Még lejjebb csusszant, s újra a szájába vette az édességet, míg fogaival a törülközőre harapott, s egy határozott mozdulattal lerántotta a felszisszenő Naruto-ról.
-Ezt még megkeserülöd teme…- nyöszörögte Naruto.
-Tudom, édes a bosszú.- mormogta Sasu Naruto hasfalának. Közben a lolli néha-néha kicsusszant, érintvén a szőke srác bőrét. A másik pedig csak haladt egyre lejjebb és lejjebb…
-Ahhh!- Naruto a szája elé kapta a kezeit.- Sasuu…keee…
-Na mi van, hol marad a dattebayo?- emelte fel a fejét az Uchiha.
-Ha most abba mered hagyni megöllek.- nyögött fel Naruto, s közben szokatlanul dühösen nézett kék szemeivel.
-Hmmm…- Sasuke kinyújtotta a nyelvét, amin ott figyelt a komisz kis lolligömb. Már egészen aprócska volt. De annyira nem, hogy Naruto ne érezze, amint az Uchiha újra végig nem görgeti rajta a nyelvével. Lejjebb, egyre lejjebb, és még annál is lejjebb.
Naruto szétfeszített combjaiba markolt. Nagyon nem akart kiabálni, de ez egyre nehezebben ment neki.
-Hnn… Finom volt?- kérdezte kaján-kéjenc hangon az Uchiha, miközben újra felmászott Naruto-n.
-Dögölj meg…- válaszolta kedvesen a szőke srác, s nyomaték képpen váratlanul állon törölte, persze ököllel, a másikat.
-Nahh….- húzta a száját Sasuke. Megnyalta a szája szélét, ami még fénylett a ragacsos lollitól.- Még jobban felizgatsz!- és ismét rávetette magát Naruto-ra, aki trú uke módjára elhalóan ellenkezett, de közben, (egyre sűrűbben) nyögdécselte, hogy: Még! Még!
-Hé te állat, ez fáj!- szisszent fel, mikor Sasuke magára erőszakolta mindenféle finomkodás nélkül.
-Oh, még van a lolliból, érzem…- sóhajtotta az Uchiha…
-Te perverz… te dög…
-Hmm… Na mi van? Nem édes ez a fájdalom*?
-Útállak!- nyöszörögte Naruto, de közben szorosan kapaszkodott a másik hátába, tarkójába.
-Ojh,- nyögött fel Sasuke,- és mi lenne, ha szeretnél?
Naruto félrefordította a fejét. Eddig is ott vibrált a sexy pír az arcán, de ha lehet most még jobban elpirult.- Csak fejezd be gyorsan… Most… Majd máskor… hosszabban…. most ne…- nyögdécselte.
-A szavadon foglak.- Meg még máson is, gondolta magában, s közben egyik kezét maguk közé csúsztatta. Naruto erre még jobban dobálta magát alatta, s kezeivel a száját takargatta. De Sasuke, legnagyobb örömére, még így is hallotta izgató kis nyögéseit, és sóhajait, s hogy néha őt szidja. Tiszta, édes élvezet…
Késő délután már a falu központja felé ballagtak négyesben. Kakashi egyszer csak elkezdett a zsebében kotorászni, végül kihúzott belőle egy fekete papíros nyalókát. A két srác természetesen menten szolid orrvérzést kapott.
-A nénitől kaptam,- mondta, de közben megejtett egy igen fura pillantást,- kéri valamelyikőtök?- nyújtotta feléjük.
.
.
.
Sasuke szokott unott fejével nyújtotta a kezét. Aztán csak egy villanásnyi időre, de úgy nézett Naruto-ra…
A szőke srác tudta, hogy még nagyon messze van a nap vége…
*Gazette- Sugar Pain RULEZ! Listen to JROCK! LUV!